Erdély a jövő! – Kolozsvárról indította kampányát az RMDSZ
"A választás világos: olyan embereket küldünk a parlamentbe, akik a mi ügyeinkért harcolnak, és Erdélyt képviselik vagy hagyjuk, hogy mások döntsenek sorsunkról, akiknek csak Bukarest a fontos" – jelentette ki vasárnap, az RMDSZ Erdély a jövő! elnevezésű kampányindító rendezvényén Kelemen Hunor szövetsági elnök. A Horia Demian Sportcsarnokban 1500-an voltak jelen az ország minden szegletéből.
A rendezvény végén Kovács Péter a csarnok közepébe terelte a jelenlévőket, hogy egy drón óriásszelfit készítsen az 1500 fős csapatról.
Kelemen Hunor szövetségi elnök lépett mikrofonhoz. Elmondta, több oka is van annak, hogy az RMDSZ Kolozsváron kezdik a kampányt, a helyszínválasztásnak aktualitása is lett. „Mindannyian tudjátok, mi történt Horváth Annával. Nagyon örülök, hogy Ancsa itt van közöttünk. Köszönöm, hogy házigazdaként köszöntött bennünket” – jelentette ki a politikus.
Kelemen szerint Horváth Annát eltilthatták ugyan az alpolgármesteri tisztsége gyakorlásától, ám ettől a kolozsvári magyar közösség vezetője. Megjegyezte: ha annak alapján kellene helyszínt keresniük, hogy hol vádoltak meg legutóbb alaptalanul erdélyi magyar embert, akkor Marosvásárhelyt is választhatták volna. Emlékeztetett, éppen a napokban „rontott neki” a korrupcióellenes ügyészség marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatójának, Tamási Zsoltnak, és megvádolták a megyei tanfelügyelőt, Stefan Somesant is. „A bűnük az, hogy új iskolát, új, magyar nyelvű iskolát hoztak létre” – állapította meg a szövetségi elnök.
A politikus felidézte, hogy idén március 15-e előtt Antal Árpádot, október 23-a előtt Horváth Annát vádolta meg a DNA, tavaly pedig Ráduly Róbertet, Szőke Domokost, azelőtt Borboly Csabát, Mezei Jánost, Nagy Zsoltot és Markó Attilát vádolták. „Mozgalmas négy évünk volt…” – jegyezte meg.
Kelemen emlékeztetett, az RMDSZ 27 évvel ezelőtt arra szerződött, hogy kiharcolja a magyar kisebbség jogait. „Kiharcoljuk, és ha kell, ha el akarják venni, akkor megvédjük azokat” – szögezte le. Szerinte manapság nem csupán a közösségi jogok bővítésének folyamata állt le Romániában, de a már meglévő eredmények is veszélyben vannak. „Lassan minden nemzeti ünnepünkre jut egy alaptalan vádaskodás, közösségünk valamelyik vezetőjének vegzálása” – jelentette ki.
„Nem fogunk meghátrálni”
A szövetségi elnök megállapította: az RMDSZ minden kampány kezdetkor figyelmeztetést kap. „Arra figyelmeztetnek bennünket, hogy csak ne ugráljunk, mert megjárjuk. Értjük a jeleket, figyelünk rájuk, megtanított erre a kisebbségi lét. Köszönjük a figyelmeztetést, de tudniuk kell: éppen az ellenkező hatást érik el velük. Nem hátrálunk, nem adjuk fel, nem csüggedünk. Közösségünk összezár az igazságtalansággal szemben. Nem fogunk meghátrálni. Nem fogunk meglapulni” – szögezte le.
Kelemen szerint ma „düh és csalódottság” van az emberekben és az RMDSZ-ben is. A hatályos törvényeket ugyanis nem alkalmazzák, bírói ítélettel csorbítják a közösségi jogokat, az anyanyelv és a közösségi szimbólumok használatát. „És csalódottak vagyunk, mert a politikai eszközeink látszólag erejüket veszítették, és ehhez hozzá jön a társadalom általános csalódottsága, mert többet várt el, mint amennyit kapott az elmúlt 26 évben” – jelentette ki.
Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy ma a parlament és a politika megítélése katasztrofális Romániában. Szerinte a törvényhozás ma egyetlen funkciójának sem tesz maradéktalanul eleget. „Sem a törvényhozási feladatait, sem a végrehajtás és az erőszakszervek ellenőrzését nem végzi. A politikai döntéseket vissza kell hozni a parlamentbe, mert ellenkező esetben jogállamról beszélni nettó hazudozást jelent” – fogalmazott.
A politikus szerint létérdek, hogy jogállam legyen Románia, mert ha az alapértékek véglegesen sérülnek, ha a politikai döntéseket nem a választott vezetők hozzák, ha a törvényt nem alkalmazzák és ez következmények nélkül marad, ha „gumitörvények” irányítják a társadalom működését, akkor nincs norma, amihez igazodni lehet.
Új alkotmány kell
Kelemen úgy fogalmazott: számára a kérdés az, hogy hozzá tud-e az RMDSZ járulni ahhoz, hogy a parlamentről alkotott kép megváltozzon. „Én hiszek abban, hogy ezen lehet változtatni! A közjót szolgálva, a közérdeket mindenek fölé helyezve sikerülni fog. Ez a mi felelősségünk. Képviselnünk kell azokat az értékeket, amelyek nélkül nincs és nem is lehet parlamentáris demokrácia, nem lehet szabadság, nem lehet biztonság, nem lehetséges a jólét és a kiszámíthatóság” – jelentette ki.
A szövetségi elnök emlékeztetett: a következő négyéves mandátumra esik 2018, az az év, amikor Románia az egyesülés száz éves évfordulóját tartja. „Száz esztendő sok idő. Három vagy inkább négy teljes nemzedék. Dédapáink, nagyapáink, apáink és a mi nemzedékünk ideje. Számunkra 1918 a veszteség éve volt. A veszteség okozta fájdalmat nem lehet, nem érdemes méricskélni: mert lehet, hogy a veszteség maga számszerűsíthető, de a fájdalom bizonyosan nem. Egy évszázad alatt sem lehetett elfelejteni és nem lehetett feldolgozni. De ahogy tudta Kós Károly nemzedéke, tudta Márton Áron nemzedéke, tudta Sütő András és Domokos Géza nemzedéke, úgy tudnunk kell nekünk is: nem jajongani, de cselekedni, dolgozni, építkezni kell!” – fogalmazott.
Kelemen hangsúlyozta: az erdélyi magyar közösség ma is azt vallja, hogy a transzilván értékekre érdemes, lehet és kell jövőt építeni. "Érdemes, mert az erdélyiségben rejlő értékek a tolerancia, az újítás és a büszkeség. Lehet véleményed, de legyen újszerű és vállald is azt, mondjuk mi, erdélyiek" – mondta a politikus, aki szerint száz év után sem várhatja el a magyar közösségtől, hogy örüljön annak, ami „mostoha kisebbségi sorba” lökte.
„Mégis van valami, amit egymástól kölcsönösen elvárhatunk: a tiszteletet, a próbálkozást a másik megértésére, az ígéretek betartását, a türelmet. Minden társadalomban a többség felelős a vele együtt élő kisebbségekért is. A román többség felelős azért, hogy az őshonos kisebbségek hogyan élnek, biztonságban tudják-e magukat és gyerekeiket, múltjukat és jövőjüket” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Leszögezte: ha a gyulafehérvári nagygyűlés a jogi és morális alapja a modern Romániának, akkor az ott elhangzottak kötelezőek. Akkor az a rezolúció, amelyben az ország területén élő őshonos kisebbségeknek az oktatásban, kultúrában, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban teljes jogegyenlőséget ígértek, az anyanyelv teljes körű használatát és saját maga által választott vezetőket, akkor ez nem pusztán ígéret, hanem törvény. "Ezt pedig egy új Alkotmánynak kell rögzítenie. Ezt állítjuk, ezt kérjük!" – hangsúlyozta a politikus.
Erdély a jövő
„Azt mondjuk, Erdély a jövő. Ezt nem csak magunknak hajtogatjuk, mert hisszük, hogy ami Erdélynek jó, az az egész országnak jó. Ami jó az erdélyi magyarnak, az jó a románnak, szásznak, romának is. Erdély ennek az országnak a szíve és a tüdeje. Erdély mozgatja, hajtja Romániát. Bukarest a kormány székhelye, kétségkívül a feje az országnak, bár ma inkább a vízfeje” – folytatta gondolatmenetét Kelemen Hunor.
Szerinte ma Romániára az okos tervezés helyett esztelen elvonás, szubszidiaritás helyett központosítás a jellemző. Erre az RMDSZ válasza az, hogy több pénz maradjon helyben és ne kelljen a központi kormányzattól folyton koldulnia annak, aki a többletet megtermeli.
Kelemen Hunor nem hagyta válasz nélkül az államfőnek és a kormányfőnek az RMDSZ óriásplakátjairól tett kijelentéseit sem. Mint ismert, Klaus Johannis provinciálisnak nevezte a plakátok román nyelvű üzenetét.
„Nem akarok személyeskedni! Inkább azt mondom: ha az provincializmus, hogy Erdélyt erősíteni akarjuk, akkor ezt vállaljuk. Ha az provincializmus, hogy ami működik, azt tovább fejlesztenénk annak érdekében, hogy még többet adjon be a közösbe, akkor ezt is vállaljuk. Ha az provincializmus, hogy mi az erdélyi emberek jólétét akarjuk, akkor: mi, az RMDSZ büszkén vállaljuk, hogy provinciálisak vagyunk” – sorolt a politikus.
A választás tétje
Kelemen szerint programjában az RMDSZ olyat nem ígér, amit nem lehet teljesíteni. Konkrét cselekvési tervet készítettek, és a kampányban elhangzó célkitűzések egy hosszútávú stratégia részei.
„Mert mi volna stratégiaibb célkitűzés az oktatás minőségi fejlesztésénél? Mi tesz versenyképessé egy országot, ha nem az, hogy jól képzett fiataljai vannak? Mi volna stratégiaibb célkitűzés a közlekedési infrastruktúra fejlesztésénél? Mi volna egy közelgő globális élelmiszerválság idején stratégiaibb célkitűzés, mint a vidék fejlesztése, a gazdák megerősítése?” – sorolta az RMDSZ programjának elemeit.
Leszögezte azt is: az RMDSZ-nek mindenekelőtt arra kell vállalkoznia, hogy a magyar közösség jogait képviselje. Ehhez szerinte szükség van egy új alkotmányra, benne erős helyi autonómiával, erős kisebbségi jogokkal, a magyar közösség államalkotó tényezőként való egyenrangúságának elismerésével. „De lehet, hogy még ez sem elég. Nekünk arra is vállalkoznunk kell, hogy idejében figyelmeztessük az ország-világ közvéleményét, ha sérülnek a jogállamiság elvei és értékei, mint ahogy azt tettük az elmúlt négy esztendőben is, amikor árnyékjelentéseket írtunk, vagy washingtoni és brüsszeli partnereket kerestünk a mi ügyünk mellé” – jelentette ki.
Az RMDSZ elnöke emlékeztette a jelölteket arra, hogy van még 35 napjuk elmondani a magyar közösség igazát. Szerinte a kampányban mindenkire szükség van. „December 11-én a magyar emberek döntés előtt állnak. A választás világos: olyan embereket küldünk a parlamentbe, akik a mi ügyeinkért harcolnak, és Erdélyt képviselik vagy hagyjuk, hogy mások döntsenek sorsunkról, akiknek csak Bukarest a fontos. Számunkra ez a választás tétje” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ Facebook-oldalán élőben követhető a kampányindító:
Csép Andrea Maros megyei képviselőjelölt a veterán Maros megyei politikusok érdemeit méltatta. "Köszönettel tartozunk neki" – mondta Markó Bélára, Frunda Györgyre, Borbély Lászlóra, Kereskes Károlyra utalva. "Mi továbbvisszük az elődeink tenni akarását. Szolgálatot vállaltunk. Az alázat, a munka, az értékrend hármassága nem változik számunkra sem" – fogalmazott a Maros megyei nőszervezet elnöke.
Csép Andrea olyan Erdélyt akar, ahol a családok biztonságban élnek. "Az RMDSZ ezt az ajánlatot teszi az erdélyi magyar közösségnek, és én is ezt képviselem" – zárta beszédét.
A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula arról beszélt: a társadalomépítés titka a bizalom. "Mindenkinek a legjobb tudását hozzáadnia ahhoz, hogy megvalósuljanak a céljaink" – jelentette ki. Operavezetői minőségében kijelentette: saját bőrén érzi, mennyire fontos az RMDSZ bukaresti jelenléte.
"Erős érdekképviselet hívei vagyunk" – kezdte beszédét Biró Zsolt, az RMDSZ-szel a választásokon együttműködő Magyar Polgári Párt elnöke, Maros megyei képviselőjelölt. Szerinte kijelenthető: olyan időket élünk, amikor a megszerzett jogoktól fosztják meg a közösséget. "Mindannyian egy kicsit Tamási Zsoltok vagyunk" – jelentette ki a marosvásárhelyi katolikus teológiai gimnázium hatósági felügyelet alá helyezett igazgatójára utalva.
Biró Zsolt megjegyezte: a sokszínűség ma erdélyi valóság. "Ebbe a keretbe kell integrálnunk belső sokszínűségünket. Józan ész, magyar szolidaritás, felelősség az erdélyi magyar választók iránt. Ezek a mi koordinátáink" – fogalmazott a politikus.
A MIÉRT elnöke, Antal Lóránt beszéde elkezdése előtt tapsolt kért a jelenlévőktől az erdélyi magyar fiataloknak. "Legyen a közös célunk egy olyan Erdély megteremtése, ahova visszajöhetnek a külföldre távozott fiataljaink. Nem az a gond ugyanis, hogy külföldre utaznak tanulni, pénzt szerezni, hanem az, hogy nem térnek vissza szülőföldjükre" – mondta a Hargita megyei szenátorjelölt.
Antal arról is beszélt, hogy a székelyföldi fiataloknak valóban gondot jelent a román nyelvű kommunikáció, és ez részben az oktatás hiányosságaival is magyarázható. Beszélt a szakoktatás szükségességéről is, megemlítve, hogy manapság egy jó autószerelő manapság szép pénzeket keres Romániában.
"A fiatalokat itthon tartani nehéz. De nem igaz, hogy nem jönnének haza, ha itthon lennének lehetőségeik. Az sem igaz, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Teremtsünk neki lehetőségeket, mert ők jelentik Erdély jövőjét" – zárta beszédét Antal Lóránt.
Péter Ferenc az önkormányzati választások tétjéről értekezve indtotta beszédét. Ez a Maros megyei tanácselnök szerint az erdélyi magyar települések gyarapodása volt. "Ahhoz, hogy önkormányzatainkban dolgozni tudjunk, nagyon nagy szükség van az RMDSZ parlamenti jelenlétére is. Másként tárgyalnak a partnerek azokkal, akik mögött erős parlamenti képviselet van" – fogalmazta meg a december 11-i választások tétjét Péter Ferenc.
A tanácselnök szerint az RMDSZ választási programjának megvalósítása nagyon fontos lenne az önkormányzatok számára is. "De a sikerért nekünk is tennünk kell, és remélem, mindenki teszi is azt, ami a dolga. Munkára fel" – zárta beszédét az önkormányzati vezető.
Biró Rozália elhozta az 1991-es tagsági könyvét. Ezt felelmelve kijelentette: a szövetségre ugyanolyan szükség van, mint 27 évvel ezelőtt. "Embert próbáló feladat vár ránk, de bízom benne, hogy megbirkózunk vele" – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy jelenleg 250 ezer magyar család él létminimumon, és ezen az RMDSZ változtani akar. Ezért 2000 lejre növelnék négy év alatt a minimálbért, és bevezetnék a nagycsaládosoknak járó adókedvezményeket.
A képviselőjelölt szerint az idősekre is gondolni kell. "Fogadalmat kell tennünk arra, hogy változtatunk az életükön" – fogalmazott Biró, felsorolva a nyugdíjasok életének nehézségeit. Ezekre az egyik gyógyír az értékálló nyugdíj – tette hozzá.
Kereskényi Gábor polgármester Szatmárnámeti és Szatmár megye "visszaszerzéséről" beszélt. "Győzni jó. De mi kell a győzelemhez?" – tette fel a kérdést. Szerinte erre az egyik válasz a csapatmunka, pontosabban a csapat és a munka. "Kell egy elkötelezett, alázatos és kitartótt csapat, amelyet a hite hajt. Akik visszaragasztják a letépett plakátokat. Akik megvédik a közösségünk igazát. És nagyon sok munka is kell" – árulta el a receptet a polgármester.
Szerinte az RMDSZ akkor fog győzni, ha mindenki megérti, hogy ez nem csak lehetséges, de szükséges is. "Ahogy végignézek a termen, azt érzékelem, hogy győzni vagyunk. Képesek vagyunk rá, meg fogjuk csinálni, mert nekünk a közösség érdeke az első. Lássunk munkához, mert együtt sikerülni fog" – zárta gondalatait Kereskényi Gábor.
Szabó Ödön mind az öt gyerekét felsorakoztatta a pódiumon. A jelenetet a küldöttek tapsviharral fogadták. "Amikor arról beszélek, hogy a tananyagot kellene csökkenteni, a valóságból indulok ki" – mondta a Bihar megyei képviselőjelölt. Illusztrálásként mérlegre tette az aktatáskáját és fia, ifjabbik Szabó Ödön iskolás táskáját. Az utóbbi volt a nehezebb. "Túlterheljük a gyerekeinket. Ez nem normális. Nem normális, hogy a lányom egész hétvégén tanult, bepótolandó a tananyagot. Nem normális, hogy gyerekeink olyan román szavakat tanulnak, amelyek jelentését én sem ismerem" – sorolta a politikus.
Szabó elmondta, az RMDSZ eltörölné azt, ami a gyerekek szabadidejét megöli. "El kell törölni a házifeladatot. Minőségi oktatásra van szükség, a pedagógusainkat pedig meg kell becsülni" – jelentette ki. Emlékeztetett, ma a tanári munkát nem övezi társadalmi megbecsülés, a fizetés pedig kicsi. Tűrhetetlennek nevezte a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziummal történteket. "Nem engedhetjük azt, hogy megfélemlítsék azokat az embereket, akik segíteni akarnak" – szögezte le.
Azért kell megmenteni Kolozsvárt Bukaresttől, mert a főváros több problémát okozott, mint amennyit megoldott – indította beszédét Sepsiszentgyörgy polgármestere. Antal Árpád emlékeztett, a magyarok nem gazdaségi bevándorlók Erdélyben. "Azt kérjük, amit megígértek nekünk 1918-ban. Azt kérjük, ami nekünk jár. Legyen hivatalos a magyar nyelv ott, ahol többségben vagyunk. Legyen vége a cirkuszoknak, a magyar feliratok miatt pereskedéseknek" – sorolta a politikus.
Antal szerint a román alkotmányt az erdélyi valósághoz kell igazítani. "Székelyföldnek speciális státus kell" – hangoztatta a polgármester, aki az ország közigazgatási átszervezését a prefektusi hivatalok megszűntetésével kezdené.
Antal emlékeztett: az erdélyi magyar közösségben nagyok a társadalmi különbségek, sokan elfásultak, nagy a széthúzás. Ezért szerinte az RMDSZ-nek több frontos is kell küzdeni. "Be kell tömni az árkokat, vissza kell nyerni a hitet, hogy érdemes. Nem szabad feladni a reményt, eladni a házat, az erdőt és a földet" – fogalmazott a polgármester.
Benedek Zakariás, a szóvány képviselőjelöltje a közösség fogyására figyemeztetett. Emlékeztett, hogy az erdélyi magyarság 25 százaléka szórványban él, és ez az arány folyamatosan csökken. "Nekünk minden lehetőség horgony a magyar nemzet fele. Ilyen horgony ez a szórványnak az a lehetőség, hogy képviselője legyen a parlamentben" – fogalmazott a Hargita megyében, befutó helyről induló jelölt. Szerinte a románokkal meg kell értetni, hogy nem a magyarok jelentik Románia problémáját. "Erdély a miénk és mindenkié, aki itt él" – jelentette ki.
Cseke Attila lép mikrofonhoz. A Bihar megyei szenátorjelölt Erdély infrastrukturális gondjairól beszélt. "Ha vasútra szállsz, nem tudod, mikor fogsz megérkezni. Ha kocsiba ülsz, útelzárás, dugók miatt állsz egy helybe" – sorolta. Megemlítette, hogy Magyarországnak kétszer hosszabb az autópálya-hálózata a hazainál. "Úgy tűnik, hogy az észak-erdélyi autópálya ügye csak minket, RMDSZ-t érdekel. Kijelentem: bármelyik kormány támogatásának feltételéül támasztjuk az észak- és a dékl-erdélyi sztráda befejezését" – szögezte le a politikus.
Cseke a vasúti hálózat rehabilitációjának a szükségesséről is beszélt. Arra hivatkozott, nem lehet modern az az ország, amelyben nem, lehet közlekedni. "Nem a TGV-k világát akarjuk idehozni. Egyszerűen olyan Erdélyt akarunk, ahol normálisan lehet közlekedni" – fogalmazott a szenátorjelölt.
"Megkérdezhetjük magunktól, mennyire tartjuk magunkat magyarnak, székelynek, erdélyinek? Elsősorban azért, mert számunkr a falu nem csak a tiszta levegőt jelenti. Olyan Erdélyt akarunk, ahol az életkörülmények 21. századiak. Ahol a gyermekeink fel tudjuk nevelni" – indította beszédét Tánczos Barna.
A csíkszeredai szenátorjelölt szerint a vidéki családi vállalkozások lehetnének Erdély fejlődésének motorjai. "A mi vidékfejlesztési politikánkat nem Bukarestből írják" – szögezte le, majd felsorolta az RMDSZ vidékfejlesztési szakembereit. "Jobb vidéket Erdélyben, jobb életet vidéken!" – zárta beszédét a szenátor.
- 34235 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34237 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34237 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34239 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34240 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34240 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni